Szolgáltatások

MI TÖRTÉNIK A KARDIOLÓGIAI VIZSGÁLAT SORÁN?

A kardiológiai szakvizsgálatunkon:
  • Felvesszük a páciens kórtörténetét. (korábbi betegségeit)
  • Összeírjuk az alkalmazott gyógyszereit. – FONTOS, hogy vizsgálatra gyógyszerlistát és pontos dozírozást hozzon magával!
  • Kikérdezzük a jelenlegi panasszal kapcsolatban.
  • Célzott fizikális vizsgálatot végzünk.
  • Nyugalmi EKG és vérnyomásmérés történik.
  • Szívultrahang-vizsgálatot végzünk.
  • Továbbiakban pedig a diagnózis felállításához szükséges kiegészítő vizsgálatok történnek (mint a terheléses EKG, 24 órás HOLTER monitoros EKG, otthoni vérnyomás monitor, vagy laborvizsgálatok).
  • Végül ezen információk alapján orvosszakmai tanácsot adunk, gyógyszeres kezelést írunk elő, valamint ha szükséges, további vizsgálatokra küldjük a pácienst.

BETEGSÉGEKRŐL ÁLTALÁNOSSÁGBAN:

Érelmeszesedés (arteriosclerosis)

Az érelmeszesedés kialakulása több tényező káros együttállásának következtében jön létre. Egyik legfőbb tényező a tartósan magas koleszterin vérszint. A fel nem használt koleszterin a hipertónia és egyéb érfalkárosító betegségek következtében kialakult mikrosérüléseken keresztül lerakódik a verőerek falában, megvastagítva és így rugalmatlanná téve az érfalat.

Az érelmeszesedéses betegséget a közepes- és nagy verőerek (artériák) falának megvastagodása (atheroma) jellemzi, amely a véráramlás-csökkenést vagy teljes érelzáródást okozhat. A folyamat már fiatal korban kezdődhet, de a tünetek általában csak közép- és idős korban jelentkeznek. Ez a betegség valamilyen szinten mindenkit érint, különösen a fejlett országokban, ahol a vezető halálokok közé tartozik. Kialakulása mögött lehetnek genetikai okok, de a stressz, a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, cukorbetegség, magas vérnyomás, dohányzás, drogfogyasztás, mind-mind felgyorsíthatják a folyamatot.

Szívkoszorúér-betegség (coronaria sclerosis)

A koszorúér a szívet oxigénnel és tápanyagokkal látja el. Az érelmeszesedési folyamat ezen erek beszűkülésének következtében csökkenti a szívizomzatba áramló oxigén mennyiségét. Különösen megerőltetés kapcsán jelenik meg legjellemzőbb tünete, az angina (pectoris)-ként ismert keringési rendellenesség, amely hátterében a szívizmok oxigénhiányos állapota húzódik. Az anginás roham idején a mellkasra nehezedő érzés tapasztalható, illetve szorítás és fájdalom a mellkas középső részén, és ezek a fájdalmak kisugározhatnak a karokra, a nyakra, az arcra, a hátra vagy akár a hasi területekre is.

Magasvérnyomás-betegség (hypertonia)

A magas vérnyomás (hipertónia) az az állapot, melyben az ütőerek (artériák) falára feszülő nyomás meghaladja a normális értéket. A megnövekedett vérnyomás terheli a szívet, és egyéb létfontosságú szerveket ellátó ereket, mely olyan súlyos szövődményekkel fenyeget, mint a szívinfarktus, a szélütés (stroke), szívelégtelenség, perifériás érbetegség (érszűkület) vagy veseelégtelenség.

MILYEN KARDIOLÓGIAI DIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATOKAT VÉGZÜNK?

Nyugalmi és terheléses EKG vizsgálat

A szív ritmikusan összehúzódik, ami a szívizomzaton végighaladó ingerület (áram) következménye. Ennek az ingeráramnak a mintázatát, irányát jól követhetjük EKG segítségével. A hagyományos, nyugalmi EKG vizsgálat során az asszisztens az ágyon fekvő páciens mellkasára és végtagjaira elektródákat rögzít, majd az EKG készülék egy-két percig regisztrálja a szív elektromos tevékenységét. Ha a panaszok terhelésre jelentkeznek, akkor szükség lehet terhelés mellett elvégzett EKG vizsgálatra, hogy közelebb kerüljünk a diagnózishoz. Ilyenkor a páciens az elektródák felhelyezése után futószőnyeges vizsgálaton vesz részt. Ha a szív izmait ellátó koszorúerekben szűkület alakul ki, a szív nem jut elég vérhez, az elektromos jelek megváltoznak. Az orvos az EKG-görbék alapján igazolni tudja a koszorúér-szűkületet, valamint meg tudja ítélni, szükség van-e további vizsgálatokra vagy coronarographias beavaztkozásra.

24 órás EKG (Holter vizsgálat)

Szívünk működése változhat. Egyes ritmuszavarok nem állandó jellegűek, hanem időszakosak. Ezek kiszűrésére a 24 órás EKG (HOLTER) vizsgálat javasolt, amely egy hordozható készülék. Nagy előnye, hogy mindennapi tevékenységek közben, hosszabb vizsgált intervallumokban rögzítjük a szívciklusokat. Ezáltal a folyamatos kontroll során olyan eltéréseket is „elkap” a készülék, amelyek csak bizonyos helyzetekben vagy napszakokban jelentkeznek. A HOLTER EKG-t szívritmuszavarok pontos diagnosztizálására, megkezdett gyógyszeres kezelés hatékonyságának ellenőrzésére használjuk.

24 órás vérnyomás monitor (ABPM)

Vérnyomásunk állandóan változik a nap folyamán. Befolyásolja a napszak, a stressz, az étkezések, a testmozgás. A vérnyomásbeállítás során pontosabb értéket kapunk ennek használatakor, mint a rendelőben, stresszheyzetben mért vérnyomás kapcsán.

Fontos, hogy a kiválasztott időszak lehetőleg átlagos munkanap legyen, és a beteg ne változtasson a mérés napján a beállított/javasolt gyógyszerszedési szokásain.

A vizsgálat kezdetén vérnyomásmérő mandzsettát rögzítenek a karra, mely egy derékra kötött kisméretű készülékhez csatlakozik. Ezután a páciens végzi szokásos napi tevékenységeit, de eseménynaplót vezethet, rögzítve a rosszullétet, szédülést, stresszhelyzetet, megerőltető mozgást, stb. A vérnyomásmérő készülék általában napközben 15 percenként, éjjel pedig 30 percenként végez egy-egy mérést. A 24 órás, nappali, éjszakai adatokat az orvos számítógépes analízis segítségével kiértékeli.

Szívultrahang – Echokardiográfia

Ennek során vizsgáljuk a szívüregeket, az azokat határoló falakat, a billentyűket és a szívburkot is. Fájdalommentes és káros hatással nem járó vizsgálat. Kimutathatóak vele például az infarktus utáni falmozgási zavarok, hegesedések, billentyűbetegségek, a szívüregek közti kóros irányú véráramlás, a szívburokban felgyülemlett folyadék vagy az üregekben kialakult vérrög. A vizsgálat komolyabb előkészületet nem igényel. A páciens félmeztelenül fekszik a vizsgálóágyon, az orvos egy kevés zselét használva a mellkas bőrére illeszti a vizsgálófejet, és pásztázni kezd a szív felett. A kapott mozgóképet az orvos a monitoron kimerevítheti, méréseket végezhet rajta.

MILYEN VIZSGÁLATOKAT ALKALMAZNAK SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK FELISMERÉSÉHEZ, KEZELÉSÉHEZ?

  • Komplex szív- és érrendszeri kivizsgálás
  • Vérnyomás beállítás: magasvérnyomás-betegség kivizsgálása, gyógyszeres kezelés beállítása és életmódtanácsokkal való ellátás
  • Mellkasi fájdalom-kivizsgálás: mellkasi fájdalom okának kivizsgálása, gyógyszeres kezelés beállítása, infarktus megelőzés
  • Ritmuszavar-menedzsment: Szívritmuszavar érzés esetén a ritmuszavar érzéstől a súlyos aritmiákig
  • Versenyszerű sportolás előtti kardiológiai állapotfelmérés, a veleszületett károsodások kiszűrésére